Interkulturális kompetencia – A sokszínűség és a nüanszok megfelelő megjelenítése a fordításban

A kulturális, illetve az interkulturális kompetencia manapság az egyik legjelentősebb kulcsszó, melyet inkább politikai körökben alkalmaznak.

Ez a téma egyre aktuálisabbá válik többek között a nevelés és oktatás területén, ahol is már az óvodában kerülik az idegengyűlöletet és az előítéleteket, másrészről muszáj a gyermekeknek amilyen korán csak lehet megmutatni a világ sokszínűségét és az ebből adódó a számtalan szakmai lehetőséget. A fordítói ágazatban azonban az interkulturális kompetencia már az ősidőktől fogva létező valóság, mely ebben az iparágban elengedhetetlen készség.

Az „interkulturális kompetencia” a köznyelvben

Nehéz dolguk van azoknak a kifejezéseknek, melyek jelentős médiajelenléttel rendelkeznek: Olyan gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, hogy jelentésüket már meg sem kérdőjelezzük, a frázis mögött rejlő tartalom pedig hamar elhalványul. Így hát érdemes olykor-olykor megvizsgálni eme kifejezéseket és elmélkedni azon, mi is rejlik valójában a látszólag magától értetődő kollokáció mögött.

Az interkulturális kompetencia elsősorban azt a képességet jelenti, hogy meg tudjuk különböztetni saját kultúránkat egy másiktól, annak gondolkodásmódjától, szokásaitól, tradícióitól, értékrendjüktől és saját kultúránkkal nyitottsággal, megértéssel és toleranciával nézünk szembe – azaz egy másik kultúra másságát felismerjük, ugyanakkor tiszteletben is tartjuk. Ez nem feltétlenül csak a vallási meggyőződéseket vagy erkölcsi eszményeket foglalja magába. A mindennapok csekélységei is ide tartoznak.

Nem születhet jó fordítás interkulturális kompetencia nélkül

A fordítói iparágban és a nemzetközi kommunikációban gyakorta kerül szóba a(z) (inter)kulturális kompetencia szükségessége, és a fordítóirodák, valamint a szabadúszó fordítók minden egyes alkalommal pont ezt a készséget emelik ki, mint főbb fordítói erény. De mit is jelent ez a készség pontosan?

Az anyanyelvűek jobban ismerik a nyelvet – a pszicholingvisztikai háttér

Nem csak nyelvi okai vannak, hogy egy kiváló minőségű fordításhoz anyanyelvi fordító szükséges.
A pszicholingvisztikában ismert, hogy a „fa”, mint kifejezés kultúrkörönként eltérő asszociációkat eredményezhet. Egy kínai, egy kenyai, egy olasz és egy svéd más-más fát rajzolna egyéni művészi adottságaiktól függetlenül is. A világ minden táján más és más „fát” képzelnek el, nem számít, hogy geopolitikailag mennyire hatalmas az ország, vagy mennyire rövidek annak határvonalai. Ezek a különböző elgondolások lehet, hogy csak kismértékben térnek el egymástól, de lehet, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak meg a két asszociáció között.
Amennyiben a fordításnak a célországban egy meghatározott hatást kell elérnie, mint például marketingszövegek vagy termékbemutató szövegek esetében, elengedhetetlen az anyanyelvi fordító alkalmazása. A fordítóiparban tehát a kulturális kompetencia egyúttal a marketingkompetenciát is jelenti, valamint a célcsoport gondolkodásmódjának pontos ismeretét.

A kulturális ismeretek, mint a nemzetközi kommunikáció diplomáciai eszköze

A különböző országok közötti együttműködésben központi szerepet játszanak a munkahelyi – és üzleti mentalitás, az udvariassági szabályok, a hagyományok, szokások, a köznyelv és az etikett, valamint a netikett is. Ez vonatkozik az ügyfelekkel és az üzleti partnerekkel történő egyenrangú kapcsolatra, valamint a külföldi leányvállalatok dolgozóival történő bánásmódra is. A fordító egyik legnagyobb kvalifikációja közé sorolható az, hogy tudja, mit, hogyan és mikor mondhat, vagy kell mondania, hogy bizonyos tartalmakat érthetően, egyértelműen és hatásosan adjon vissza, vagy, hogy a megfelelő benyomást keltse és megvalósítsa az üzleti célkitűzést. Egy jó fordító tehát közvetlenül – például egy ügyféllel történő párbeszéd során annak megbízására vonatkozóan, vagy esetlegesen egy tolmácsolási feladat előtt – és közvetve – szövegek feldolgozása során – kulturális tanácsadó is egyúttal, aki diplomáciai képességekkel és kiváló nyelvészeti intelligenciával rendelkezik.

Az interkulturális kompetencia aspektusai a fordításban

A ma már kevésbé használatos információs fordítás során a kulturális kompetencia arra szolgált, hogy a szövegezés egyértelműsítésén túl nem csak a beszélő mondandóját, hanem a mondandó sorai között megbúvó információt is átadhassa a fordító. A fordító feladata ilyen esetben egyúttal a magyarázat is volt a fordításon túl.
Manapság a hangsúlyt inkább arra fektetik, hogy a fordító a szöveg mondandóját az ügyfélszerzés sikere érdekében a célcsoportra szabva formálja át. A marketing és a lokalizáció területén ehhez szükséges a megfelelő kreatív hajlam. Azonban azok a szakfordítók, akik műszaki, pénzügyi és jogi területen dolgoznak, nem tudnak magas szintű interkulturális kompetencia nélkül érthető és jó fordítást készíteni: Vannak szerszámok, melyeket az egyik kultúrában formájuk és nagyságuk alapján neveznek el, míg más kultúrában a szerszámok nevei inkább azok funkcióját tükrözik vissza. De például a „bruttó” és „nettó”, vagy egy minden területen használatos kifejezés, a „garancia” sem egységes nemzetközi szinten, és adott esetben félreértések is születhetnek, ha azokat szó szerint fordítják le, anélkül, hogy tudnák, pontosan mit is jelent a szó. 

Az interkulturális kompetencia tehát nem csupán a globalizáció és a menekültkrízis eredményeképp született újkeletű jelenség, és nem is csak az antropológiai és etnológiai kutatások eszköze, de még csak nem is egyirányú utca. Sokkal inkább egy olyan fogalom, mely az emberek és országok közötti különböző tartalmak, elképzelések, értékek és ideák közvetítésére szolgál, azaz tulajdonképpen egy zsanér a kultúrák közötti ajtókon, mely egyúttal a különböző realitások és kontextusok átvitt leképezését is magában foglalja, és ezáltal maga a fordítói munka magja. 

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300