Címke: minőségi fordítás

Tulajdonnevek fordítása: Ezekre kell figyelnie fordítóként

A mi miniszterelnökünket Orbán Viktornak hívják, Franciaország miniszterelnökét Emmanuel Macronnak és a Kínai Népköztársaság elnökét pedig Hszi Csin-pingnek. De várjunk egy pillanatot – nem 習近平-nek hívják a kínai miniszterelnököt? A ’Hszi Csin-ping’ csak egy magyar átírása a kínai írásjelekkel leírt névnek, mely átírás semmiképp sem egyezik meg minden országban. Az angol átírása például ’Xi Jinping’. Mi mindenre kell egy fordítónak figyelnie a tulajdonnevek fordításánál?

A tulajdonnevek fordítása ugyanis nem olyan egyszerű és még országon belül sem feltétlenül egységes. A fordítók számára ez különösen nehéz helyzetet idézhet elő. A nehézség ugyanis nem csak magában a névben rejlik, hanem az ahhoz társuló esetleges címekben vagy tisztségekben.

A tulajdonnevek fordítása során felmerülő nehézségek

A valós vagy fiktív személyek, a városok vagy országok nevei többnyire csak egy bizonyos nyelven és régióban keletkeznek. A világon nem mindenhol használják ugyanazokat az írásjeleket, és a hangzók és a hanglejtés is különbözik helytől függően.

Például a ’Péter’ keresztnevet sem írjuk ugyanúgy, mint az angolok, és a név kiejtése is jelentősen eltér a két nyelvben. A franciáknál ugyanez a név ’Pierre’-ként jelenik meg, Olaszországban ’Pietro’-ként, a szláv nyelvekben ’Piotr’-ként és a skandináv országokban a ’Peer’ vagy a ’Pär’ neveknek lehet megfeleltetni a magyar ’Péter’-t. Ezzel szemben a fiktív ’Pán Péter’ már a legtöbb nyelvben egyformán jelenik meg ’Peter Pan’-ként, és nem fordítják le például ’Piotr Pan’-ra. Erről azonban a fordító dönt.

Akadnak azonban regények, melyekben a tulajdonneveket az adott nyelvre lefordítottak vagy lefordítanak. Olykor egyetemlegesen az egész könyvben, más esetben azonban csak bizonyos tulajdonneveket fordítanak le. Ez manapság a szórakoztató irodalomra jellemző inkább, mint például a fantasy – vagy a sci-fi történetekre. Az ilyen művekben megalkotott szereplők és helyek nevei nagyon szemléletesek és beszédesek, ezért ezeket mindenképp érdemes az adott nyelvre lefordítani, hogy visszaadja a szó azt, amit a forrásnyelven is nyújt az olvasónak. A számítógépes játékoknak is vannak magyarításai, melyekben adott esetben az összes tulajdonnevet lefordították azok számára, akik nem ismerik a nyelvet, vagy magyarul szeretnének játszani ezekkel a játékokkal.

Tulajdonnevek fordítása: Szó szerint fordítsunk, vagy inkább a kiejtést tartsuk szem előtt?

A tulajdonnevek sikeres fordítása esetén a jelentés mellett a hangzás is döntő szereppel bír. A ’Hszi Csin-ping’ átírás a kiejtés szerint alakult ki, nem pedig a jelentés alapján. A nálunk használt betűkészlet bizonyos betűi azonban más nyelvekben nem szerepelnek, ezért is írják például angolul a kínai miniszterelnököt ’Xi Jinping” formában. Azonban kínai – és sok más nyelvben használt – tulajdonneveknek jelentése is van, mely azonban az átírás során teljesen elveszik.

Amikor például a kínaiak egy idegen nyelvet tanulnak, saját nevüket általában lefordítják az adott nyelvre. Ez nem csak a nyelvtanulást segíti, hanem például leegyszerűsíti a kommunikációt, amikor is a másik nyelv beszélői megszólítanák őt, mivel a nevük kínai kiejtése és nevük jelentése egy kínaiul nem beszélő személy számára ismeretlen lehet. Ezt általában úgy teszik, hogy az eredeti kínai nevüket annak hangzása alapján írják le az adott nyelven. Akad olyan eset is azonban, amikor nevük jelentését fordítják le az adott idegen nyelvre, és azt használják keresztnévként. Tehát amikor egy olyan kínai személlyel találkozunk, akit mondjuk Viviennek hívnak, egy ilyen saját maga által választott névről van szó, mely nem az eredeti kínai neve az illetőnek.

Ugyanígy az orosz nevek esetén is szükség volt egy megoldásra a cirill betűs írásrendszer miatt. Az orosz személyneveket is minden esetben a kiejtés szerinti írásmódban használjuk magyarul, így például a ’Tánya’, ’Tatjána’, ’Katyerina’.

A földrajzi nevek fordítása

Akad, amikor nem csak a személyneveket kell lefordítani: Ha rápillantunk a térképre, már első pillantásra is tudnánk mutatni olyan országneveket vagy városneveket, melyeket magyarra fordítva használunk. Például az ’Amerikai Egyesült Államok’ vagy ’Szváziföld’ is ilyen, melyeknél tisztán látszik, hogy az eredeti ország nevének magyar fordításai. Az ilyen földrajzi nevek már évtizedek óta használatban vannak, mindenki így ismeri és használja őket, ezért a fordítóknak is érdemes ezeket magyarul használni a fordítások során.

Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor bizonyos helyneveket átneveznek, vagy bizonyos városnevek, folyónevek vagy régiók a középpontba kerülnek valaminek az okán. Ilyen esetekben eltarthat egy ideig, amíg egy egységes elnevezés végérvényesen érvényesülne. Ez leginkább a konfliktusövezeteket és válsággal sújtott területeket érinti, valamint az utóbbi időkben az arab írásjelekkel ellátott földrajzi területek tekintetében volt releváns.

Szabad a tulajdonneveket fordítani?

A tulajdonnevek fordításának kérdése egy elég kényes téma. A végső döntést több tényező is befolyásolja:

A más írásrendszerrel írt tulajdonnevek esetén a fordítás a kiejtés szempontjából célszerű lehet. Egy oroszul nem beszélő ember a ’Владимир Путин’ névvel ebben a formában nem nagyon tud mit kezdeni, azonban a ’Vlagyimir Putyin’ írásképhez azonnal hozzá tudják társítani a személyt magát.

Éppenséggel pont az irodalmi művekben vitatott a tulajdonnevek fordítása. A klasszikus eset az, hogy ha egy bizonyos tulajdonnévnek létezik magyar megfelelője, akkor azt egyszerűen fordítsuk le, azonban akadnak fordítók, akik úgy tartják, hogy a tulajdonneveket – mindegy, hogy személynévről vagy utcanévről van szó – meghagyják eredeti formájukban, hogy az olvasó számára meghagyják az eredeti színteret, környezetet. Ha egy ismeretlen kifejezés merül fel, a fordítónak lehetősége van megjegyzést írni az adott szóhoz akár zárójelben, akár lábjegyzetként.

Ami azonban az irodalmi művekben lehetséges és adott esetben észszerű is, nem minden más szövegfajtánál elfogadott. Amennyiben cégnévről vagy intézménynévről van szó a fordítandó szövegben, a fordítónak másképp kell eljárnia ezek fordításánál, mint személynevek esetén. Ezért általában a tulajdonneveket is felszámíthatja a fordító a fordítás során, akkor is, ha azokat meghagyta a forrásnyelven, mivel a forrásnyelven íródott tulajdonnevek toldalékolásával is van munka.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

Interkulturális kompetencia – A sokszínűség és a nüanszok megfelelő megjelenítése a fordításban

A kulturális, illetve az interkulturális kompetencia manapság az egyik legjelentősebb kulcsszó, melyet inkább politikai körökben alkalmaznak.

Ez a téma egyre aktuálisabbá válik többek között a nevelés és oktatás területén, ahol is már az óvodában kerülik az idegengyűlöletet és az előítéleteket, másrészről muszáj a gyermekeknek amilyen korán csak lehet megmutatni a világ sokszínűségét és az ebből adódó a számtalan szakmai lehetőséget. A fordítói ágazatban azonban az interkulturális kompetencia már az ősidőktől fogva létező valóság, mely ebben az iparágban elengedhetetlen készség.

Az „interkulturális kompetencia” a köznyelvben

Nehéz dolguk van azoknak a kifejezéseknek, melyek jelentős médiajelenléttel rendelkeznek: Olyan gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, hogy jelentésüket már meg sem kérdőjelezzük, a frázis mögött rejlő tartalom pedig hamar elhalványul. Így hát érdemes olykor-olykor megvizsgálni eme kifejezéseket és elmélkedni azon, mi is rejlik valójában a látszólag magától értetődő kollokáció mögött.

Az interkulturális kompetencia elsősorban azt a képességet jelenti, hogy meg tudjuk különböztetni saját kultúránkat egy másiktól, annak gondolkodásmódjától, szokásaitól, tradícióitól, értékrendjüktől és saját kultúránkkal nyitottsággal, megértéssel és toleranciával nézünk szembe – azaz egy másik kultúra másságát felismerjük, ugyanakkor tiszteletben is tartjuk. Ez nem feltétlenül csak a vallási meggyőződéseket vagy erkölcsi eszményeket foglalja magába. A mindennapok csekélységei is ide tartoznak.

Nem születhet jó fordítás interkulturális kompetencia nélkül

A fordítói iparágban és a nemzetközi kommunikációban gyakorta kerül szóba a(z) (inter)kulturális kompetencia szükségessége, és a fordítóirodák, valamint a szabadúszó fordítók minden egyes alkalommal pont ezt a készséget emelik ki, mint főbb fordítói erény. De mit is jelent ez a készség pontosan?

Az anyanyelvűek jobban ismerik a nyelvet – a pszicholingvisztikai háttér

Nem csak nyelvi okai vannak, hogy egy kiváló minőségű fordításhoz anyanyelvi fordító szükséges.
A pszicholingvisztikában ismert, hogy a „fa”, mint kifejezés kultúrkörönként eltérő asszociációkat eredményezhet. Egy kínai, egy kenyai, egy olasz és egy svéd más-más fát rajzolna egyéni művészi adottságaiktól függetlenül is. A világ minden táján más és más „fát” képzelnek el, nem számít, hogy geopolitikailag mennyire hatalmas az ország, vagy mennyire rövidek annak határvonalai. Ezek a különböző elgondolások lehet, hogy csak kismértékben térnek el egymástól, de lehet, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak meg a két asszociáció között.
Amennyiben a fordításnak a célországban egy meghatározott hatást kell elérnie, mint például marketingszövegek vagy termékbemutató szövegek esetében, elengedhetetlen az anyanyelvi fordító alkalmazása. A fordítóiparban tehát a kulturális kompetencia egyúttal a marketingkompetenciát is jelenti, valamint a célcsoport gondolkodásmódjának pontos ismeretét.

A kulturális ismeretek, mint a nemzetközi kommunikáció diplomáciai eszköze

A különböző országok közötti együttműködésben központi szerepet játszanak a munkahelyi – és üzleti mentalitás, az udvariassági szabályok, a hagyományok, szokások, a köznyelv és az etikett, valamint a netikett is. Ez vonatkozik az ügyfelekkel és az üzleti partnerekkel történő egyenrangú kapcsolatra, valamint a külföldi leányvállalatok dolgozóival történő bánásmódra is. A fordító egyik legnagyobb kvalifikációja közé sorolható az, hogy tudja, mit, hogyan és mikor mondhat, vagy kell mondania, hogy bizonyos tartalmakat érthetően, egyértelműen és hatásosan adjon vissza, vagy, hogy a megfelelő benyomást keltse és megvalósítsa az üzleti célkitűzést. Egy jó fordító tehát közvetlenül – például egy ügyféllel történő párbeszéd során annak megbízására vonatkozóan, vagy esetlegesen egy tolmácsolási feladat előtt – és közvetve – szövegek feldolgozása során – kulturális tanácsadó is egyúttal, aki diplomáciai képességekkel és kiváló nyelvészeti intelligenciával rendelkezik.

Az interkulturális kompetencia aspektusai a fordításban

A ma már kevésbé használatos információs fordítás során a kulturális kompetencia arra szolgált, hogy a szövegezés egyértelműsítésén túl nem csak a beszélő mondandóját, hanem a mondandó sorai között megbúvó információt is átadhassa a fordító. A fordító feladata ilyen esetben egyúttal a magyarázat is volt a fordításon túl.
Manapság a hangsúlyt inkább arra fektetik, hogy a fordító a szöveg mondandóját az ügyfélszerzés sikere érdekében a célcsoportra szabva formálja át. A marketing és a lokalizáció területén ehhez szükséges a megfelelő kreatív hajlam. Azonban azok a szakfordítók, akik műszaki, pénzügyi és jogi területen dolgoznak, nem tudnak magas szintű interkulturális kompetencia nélkül érthető és jó fordítást készíteni: Vannak szerszámok, melyeket az egyik kultúrában formájuk és nagyságuk alapján neveznek el, míg más kultúrában a szerszámok nevei inkább azok funkcióját tükrözik vissza. De például a „bruttó” és „nettó”, vagy egy minden területen használatos kifejezés, a „garancia” sem egységes nemzetközi szinten, és adott esetben félreértések is születhetnek, ha azokat szó szerint fordítják le, anélkül, hogy tudnák, pontosan mit is jelent a szó. 

Az interkulturális kompetencia tehát nem csupán a globalizáció és a menekültkrízis eredményeképp született újkeletű jelenség, és nem is csak az antropológiai és etnológiai kutatások eszköze, de még csak nem is egyirányú utca. Sokkal inkább egy olyan fogalom, mely az emberek és országok közötti különböző tartalmak, elképzelések, értékek és ideák közvetítésére szolgál, azaz tulajdonképpen egy zsanér a kultúrák közötti ajtókon, mely egyúttal a különböző realitások és kontextusok átvitt leképezését is magában foglalja, és ezáltal maga a fordítói munka magja. 

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

KONTEXTUS – Miért olyan fontos?

„Tudnának információval szolgálni a szövegkörnyezettel kapcsolatban?“

Ilyen kérdést gyakran intézünk megrendelőink felé, miután megküldték számunkra megbízásukat. Miért is olyan fontos a jó fordításhoz a szövegkörnyezet, azaz a kontextus ismerete és mit és értünk pontosan ez alatt? Miért megyünk ezzel minden alkalommal ügyfeleink idegeire?

A szövegkörnyezet ismerete nélkül nem születhet jó fordítás

A kontextus a fordítók számára kiemelt jelentőséggel bír. Mivel az összefüggések megértéshez, összekapcsolásához és azok a legkisebb nüanszok által történő visszaadásához elengedhetetlen a szöveg ’környezete’. Ezek által lesz a célszöveg sikeres és hatásos. Ezen szempont jelentőségét a megbízók gyakran alábecsülik. Azonban van olyan fontos, mint a megfelelő szakismeret és a stilisztikai hasonulás. Tehát a kontextus egy olyan dolog, amelyre nekünk, nyelvi szakértőknek szükségünk van, hogy a fordítási feladatokat céltudatosan tudjuk elvégezni a megrendelő legnagyobb elégedettségére. Hogy miért is van ez így, alább részletezzük.

Vagy ismerjük a szövegkörnyezetet, vagy csak találgatunk

Fordítóirodánkba gyakran érkeznek be fordításra igazán rövid szövegek. Rövid bekezdések, néha csak néhány egymást követő szó vagy egymástól elkülönített mondatok, melyek minden bizonnyal egy hosszabb szöveghez tartoznak, melyben bizonyára módosításokat foganatosítottak és csak ezzel a pár szóval vagy mondattal kell kiegészíteni. A megbízó, mint laikus érthető módon nem tudhatja, hogy az ilyen szövegrészletek számunkra nagy fejtörést okozhatnak, mivel fontos információkról nincs tudomásunk. Ilyen esetekben kérdezünk utána a szövegkörnyezetnek.

1. SZÖVEGKÖRNYEZET = HÁTTÉR

A Levélváltások, naplók, megbeszélésekről készített dokumentumok, tárgyalási jegyzőkönyvek, költségbecslések, jogi nyilatkozatok – csak, hogy néhány tipikus naponta beérkező okiratot említsünk – egy önálló, gyakran hosszabb és időnként összetettebb kommunikációs folyamat láncszemeiként jönnek létre. Igazán csak a korábbi szóbeli és írásbeli szóváltásokkal együtt lehet őket kifogástalanul megérteni. Más szóval: Csak az tudja igazán, miről is van szó, aki tudja, miről van szó … Pontosan e célból kell előre megküldeni néhány fontos információt a fordítóiroda számára, hogy a megfelelő nyelvezet kiválasztása után a lehető legtökéletesebb és részleteiben is következetes fordítás készülhessen el. De semmi pánik: Nem szükséges egy vastag mappát megküldenie az elmúlt évek összes levélváltásával és dokumentumával, néhány dokumentum általában elég számunkra, hogy betekintsünk magába az ügybe és felismerjük a célszöveghez alkalmazandó stílust, a vállalati nyelvezetet és a használt szakkifejezéseket.

2. SZÖVEGKÖRNYEZET = SZÖVEG CÉLJA

A célcsoport, ez az agyonhasznált kifejezés meghatározása is hozzátartozik a szövegkörnyezethez.

A legfontosabb kérdés:

Ki a címzett? Ki fogja olvasni a szöveget, üzenetet?

A Z generációt szólítaná meg marketing kampányával, vagy inkább az ezüstkorúakat? Nem csak a tekintetben kell módosítani a nyelvezetet, hogy tegeződés vagy magázódás forog fenn, hanem adott esetben egy teljesen más nyelvi stílus is szóba jöhet a szövegkörnyezet megismerésével. Az ‚Ezt sasold!‘ megszólítással ellátott szemüvegkampányunk valószínűleg nem igazán nyerné meg mondjuk az időskorúakat, csakúgy, mint a ‚Tisztelt Ügyfelünk!‘ a fiatalokat. Pár apró adat elegendő ahhoz, hogy kiderüljön, milyen irányban kell elindulnunk a fordítás során.

Milyen az eddigi kommunikációs irányultsága a nemeket kiemelő nyelveket illetően? Miként szeretné pozícionálni vállalkozását? Még ezek a tényezők is fontosak lehetnek a fordítók számára. Mindenképp szükséges megállapodni egy egységes formáról.

Műszaki eszközök használati utasításának fordításával bízna meg? Szívesen elvállaljuk, azonban ebben az esetben is döntő szerepe van a célközönség ismeretének: ipari felhasználók számára szól a használati utasítás, vagy laikusok számára, azaz otthoni felhasználók számára.

Mindez olyan információ, mely hozzájárul ahhoz, hogy a lefordított szöveg az olvasókból a várt hatást fejtse ki. Ezeket az információkat nem mindig lehet közvetlenül a kiinduló szövegből kinyerni, még akkor sem, ha ezt Ön, mint bennfentes úgy gondolja. Ezért kérdezünk utána a szakfordítások esetén, mert az alkalmazandó nyelvi szint, a megfelelő szemantika és a kívánt hangnem döntő a fordítás nyelvezetének megalkotásakor.

3. SZÖVEGKÖRNYEZET = OPTIKAI HATÁS

„Csak pár szót vagy sor kellene lefordítani…“ – még ilyen esetekben is szükségesek lehetnek a kiegészítő információk. Stilisztikai, nyelvtani és helyesírási szempontból nagyon fontos, hogy egy sornak címsorként, képaláírásként vagy egy felsorolás részeként kell funkcionálnia. A szöveg felépítéséből, kiemelésekből és a betűtípusból látjuk, hogyan szeretné viszont látni szövegének fordítását a megbízó. Az összefüggések és a hozzá tartozó képek nélkül nem tudhatjuk, hogy egy fejlécről, egy szlogenről vagy egy képaláírásról van-e szó. Minden képi anyag segítség lehet számunkra az optimális fordítás elkészítéséhez. Emellett fontos tudni azt is, hogy a szöveg online vagy nyomtatva kerül felhasználásra. Még ez utóbbi is befolyásolhatja a fordítás szóhasználatát és a mondattani felépítését.

4. SZÖVEGKÖRNYEZET = FOLYAMATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Végül, de nem utolsó sorban a folyamatos együttműködés is fontos faktor. Ha szükséges, készítünk jegyzeteket és listákat a fordítandó szövegekkel kapcsolatban, melyet megosztunk a megbízóval. Minden egyes új fordításnál meg kell határoznunk a szövegezést, a hangnemet és a nyelvi stílust, hogy azt egységesen és meggyőzően tudjuk visszaadni. Az apróságokat feljegyezzük, mint például egy dolgozó pozíciójának pontos megnevezését, mely a szöveg folyamán mindenhol meg kell, egyezzen, éppúgy, mint a cégnevek írásmódja. Ezek azonban sok esetben még a kiinduló szövegben sem koherensek.

Reméljük sikerült betekintést nyújtanunk a fordítók világába, és megérti, miért kérdezősködünk folyton folyvást a fordítandó szöveggel kapcsolatban. Célunk ugyanis, hogy minden tekintetben egy tökéletes szöveget adjunk vissza a kívánt nyelven, mely minden tekintetben egyezik a kiinduló szöveggel, és amivel Ön eléri kitűzött céljait.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

Tévhitek a fordításról

Szakmánkban a fordítók gyakran találkoznak különböző tévhitekkel arról, hogy tulajdonképpen mi is a fordítás és hogyan néz ki a gyakorlatban. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, hogy véglegesen lerántsunk a leplet a fordításról.

1. A FORDÍTÁS CSUPÁN SZAVAK CSERÉJE

Sokan úgy vélik, a fordítás csupán szavak kicseréléséből áll különböző nyelvek között. A fordítói szakma átfogó képe ennél jóval összetettebb. A fordítási folyamat magában foglalja a szöveg lefordítását, az ellenőrzést, a jelentés közvetítését, a formázást stb.

2. A FORDÍTÓK NYELVEKET KEDVELŐ, RÉGIMÓDI EMBEREK

Ez nem igaz. A fordítók tényleg szeretik a nyelvet, de ez nem jelenti azt, hogy a homokba dugják a fejüket. A fordítóirodában figyelemmel kísérjük a világ eseményeit, ezekből információkat nyerünk, melyeket később felhasználunk munkánk során. Követjük a nyelv fejlődését és az új kifejezések megjelenését.

Manapság a fordítás szorosan kapcsolódik a technikai újításokhoz, ami azt is jelenti, hogy e téren számunkra nem idegenek az újdonságok. Az online szótárak, fordítási- és formázási eszközök, szövegszerkesztők és terminológiai adatbázisok fontos elemeivé váltak a fordítók mindennapi életének.

3. AKI KÉTNYELVŰ, AZ FORDÍTANI IS TUD

Egy idegen nyelv ismerete nem teszi fordítóvá az embert. Noha ez egyértelműen elősegíti a fordítói karrier kiépítését, javasolt bizonyos ideig a megfelelő nyelvterületen élni, le kell tenni a megfelelő vizsgákat, és meg kell szerezni a szükséges tanúsítványokat. Az emberek csak akkor tudják megállapítani, milyen egy igényes fordítás, amikor maguk is fordításra adják a fejüket.

Ezért van az, hogy a fordítók csak a fordítás bizonyos területeire, (pl. jogi szakfordítás, műszaki fordítás) szakosodnak, azokra, amelyek közelebb állnak ismereteikhez, érdeklődési körükhöz. Ez biztosítja, hogy jól végezzék a munkájukat. A fordítás különböző területei, mint például a pénzügy, a gazdaság, a jog, a gépipar, a marketing, az orvostudomány stb. sokféle terminológiához kapcsolódnak, melyeket a fordítónak nagyon pontosan kell ismernie.

4. EGY NYELV DIALEKTUSÁT MINDENKI MEGÉRTI

Tudta, hogy a spanyol nyelvnek 26 változata van a világon? Még mindig úgy gondolja, hogy egy nyelv nem változik országról országra? Ha ön biztosítani szeretné, hogy a spanyol nyelv egyik változatára történő fordítást egy széleskörű közönség is megértse, akkor ez csak tervszerű fordítással fog sikerülni. Ez magában foglalja a különféle kulturális jellemzők és a helyi sajátosság figyelembe vételét. Ez elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy a célközönség megértse a mondanivalót.

5. A GOOGLE FORDÍTÓ INGYEN ÉS JÓL FORDÍT

A Microsoft és a Google határozottan erős és használható fordító programmal rendelkezik, de gyakran túlbecsüljük képességeiket. Az igaz, hogy segítenek a jelentések feltárásában, számunkra ismeretlen nyelvek hozzávetőleges megértésében, valamint egyszerű mondatok lefordításában, ám ezek a programok még nem elég fejlettek ahhoz, hogy emberi közbenjárás nélkül képesek legyenek komplex tartalmak szöveghű visszaadására.

Amint azt már leszögeztük, a fordítás nem szavak átváltása A nyelvről B nyelvre, hanem olyan kulturális kontextust is magában hordoz, amit az internetes fordítóprogramok ma még nem képesek felismerni.

6. MA MÁR MINDENKI BESZÉL ANGOLUL, NEM?

Az internet elterjedése miatt tapasztalható ez a hamis érzés, mivel itt túlnyomó részben az angolt használják. Ez gyakran vezet ahhoz a meggyőződéshez, hogy manapság az egész világon beszélnek angolul, tehát a fordító hivatása mindenképpen szükségtelen és elavult.

Ez Ön szerint is így van?

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300