Címke: fordítás

A fordítási munkák költségvetésének megtervezése – pár tipp a költségmegtakarításhoz

Legyünk őszinték: A vállalkozások örömmel kötnek határokon kívüli üzleteket is, azonban a nemzetközi siker édes élménye sokak számára keserédes mellékízzel jelentkezik: A fordítások bizony pénzbe kerülnek. Nem ritkán elfelejtik emiatt, hogy a fordítások jelentik a köteléket a piac és az ügyfelek között, és a haszon, illetve a kiadások közötti egyensúlyra többnyire kritikus szemmel tekintenek, amikor nyersanyagokat és eszközöket vásárolnak fel. A fordítások mindig olyan drágák, mindig túl sokba kerülnek. Azonban léteznek eszközök, amelyek a fordítások költségét átláthatóvá teszik, és vállalható szinten tartják. Eláruljuk, mely megközelítéseket érdemes szem előtt tartani, és melyeket érdemes inkább elkerülni.

Teljes mértékben elkerülhetők a fordítási költségek?

Kétféle módon lehet megpróbálni megkerülni a fordítási költségeket.

Az első természetesen az interneten ingyenesen hozzáférhető fordítógépek alkalmazása, melyek másodperceken belül elkészítik számunkra a szövegeink fordítását. Azonban, aki ezt a módszert már kipróbálta, és az így keletkezett eredményt jóhiszeműen felhasználta, tudja, hogy ez az út nem igazán célravezető..

A házon belüli fordítás készítése úgyszintén megfontolandó, ezt a megoldást mindazonáltal érdemes a kis- és középvállalkozásoknak elkerülnie. Szakfordító alkalmazása gazdasági szempontból csak akkor helyénvaló, ha egyrészt az adott nyelv esetén napi szinten merülnek fel szövegek, másrészt pedig, ha a célnyelvek száma maximum 2.  A gyakorlatban ez a globalizált üzleti világban és a potenciális piacok állandó terjeszkedése tekintetében ez egyre inkább irreális elképzelésnek bizonyul, kivéve a legnagyobb világméretű vállalatcsoportok esetében.

Egyébként az idegen nyelvű kapcsolattartókat, a két nyelven beszélő irodistákat, gyakornokokat vagy diákokat nem feltétlenül érdemes fontosabb fordítói projektekkel megbízni. Mindamellett, hogy a megfelelő képesítésük, elkötelezettségük és jóakaratuk megvan, nem képzett szakfordítók, tehát ezt a feladatot egyszerűen nem tudják minőségileg kielégítő módon ellátni.

Tartsuk kézben a fordítási munkák költségvetését

Valójában ki van szolgáltatva a dokumentumok fordításával járó magas pénzügyi kiadásoknak, azonban hozzájárulhat a költségek megfelelő megtervezésében és azok jelentős csökkentésében. Nem ajánljuk az olcsó fordításokat, mivel az “olcsó” jelen esetben sajnos “silányt” jelent, és az ilyen fordítások csak hírnevének és sikerének megrontói.

Fordítási költségeinek időbeli és tartalmi megtervezése

Már projektjeinek, pl. egy weboldal, brosúra vagy katalógus fejlesztési fázisában érdemes a grafikusok és szövegírók betervezésén kívül azt is átgondolni, hány nyelven volna érdemes a szövegeket megjelenttetni. Tehát a költségvetést ajánlott jól megfontoltan felosztani, hogy a fordíttatásra is megfelelő összeg maradjon, azt ne vegyük félvállról, és ne kelljen róla teljesen lemondani.

Ehhez a témát, a szövegek nehézségi fokát és a terjedelmet pontosan kell felbecsülni. Egy jó és régóta működő fordítóiroda ezután az eddigi tapasztalatai alapján segíteni tud majd Önnek, és a megfelelő árajánlatot teszi meg. Projektje eltervezésének ezen pontján azért is kifejezetten fontosak a fordítóiroda tanácsai, mivel a fordítás terén szerzett tapasztalataikkal olyan dolgokra is rávilágíthatnak, amelyek könnyen elkerülhetik figyelmünket. Például egy weboldal fordításánál sokan elfelejtik, hogy az ÁSZF, a letölthető PDF-ek, az adatvédelmi tájékoztató, a tanúsítványok, a gyártói megjegyzések és további jogi szempontból fontos szövegek is a weboldal szövegéhez tartoznak.

Aktívan csökkentse fordítási költségeit

A kellő időben történő és megfelelő tervezés mellett léteznek más lehetőségek is a költségek csökkentésére. Tulajdonképpen számos dolgot tud kézben tartani: Néhány egyszerű intézkedéssel hozzájárulhat ahhoz, hogy az Ön által kiadott fordítási megbízás időbeli lefolyását felgyorsítsa, mellyel csökkentheti a fordítási költségeket is.

Megfelelő mennyiségű információt bocsájtson rendelkezésre a megfelelő formában

A komoly fordítók az árajánlat megtételekor nem csak a feldolgozandó szövegmennyiséget veszik figyelembe, hanem mindig felmérik azt is, hogy azzal a szöveggel mennyit kell majd foglalkozniuk, hogy elkészítsék annak megfelelő fordítását. A speciális terminológiával vagy vonalvezetéssel rendelkező szöveg, vagy például a komplikált, nem megváltoztatható szövegformátumok módosíthatják az árat. A résziparágak tekintetében végzendő hosszadalmas kutatások, a régebbi katalógusok részletes áttekintése szükségtelenül az egekbe emelhetik a fordítás költségét.

Nyilvánvalóan nem csak érdemes, hanem egyenesen szükséges (különösképp akkor, amikor egy bizonyos fordítóirodát első alkalommal bíz meg fordítással) a fordító számára a cégen belül használt terminológiát rendelkezésre bocsátani. Csak így tudja a fordító cégének tipikusan használt nyelvezetét egységesen visszaadni, és minden dokumentumában meggyőző benyomást kelteni, valamint az egyértelmű kommunikációról gondoskodni. Költségvetési okokból sokat segít az, ha mindezt egy kompakt formában teszi meg: egy szószedet .pdf vagy .doc formátumban sokkal használhatóbb, mint egy halom, kartonba csomagolt brosúra, melyek átolvasásával vagy csak áttekintésével is több hete mehet el a fordítónak anélkül, hogy bármit is fordított volna.  

Ezen felül biztosra kell mennie, hogy a fordító számára átadott anyag minőségileg valóban kifogástalan. Ezzel megelőzheti azokat a kérdéseket, melyek az évek során megváltozott, vagy egységtelenné vált terminológiával kapcsolatosan merülnének fel a fordító részéről. Mindemellett lecsökkentheti az utómunkát is, mely szintén költségfaktornak minősül.

A forrásszöveget szerkeszthető formátumban adja át

Ez éppúgy működik a fordítási ágazatban, mint az Ön cégében: A forrásanyag minősége és formája elengedhetetlen a gyors és sikeres munkához. Ha a szöveg csak papír formátumban, szkennelt formátumban, kézzel írt jegyzetként vagy csak egy rossz minőségű telefonnal készített fotóként van meg, többletmunkával kell számolni – és persze többletköltséggel: A fordítónak meg kell fejteni, illetőleg le kell gépelni a forrásszöveget, rosszabb esetben meg kell próbálnia lemásolni a forrásszöveg formáját, vagy jelmagyarázatokkal és táblázatokkal kell dolgoznia, hogy összekapcsolja valamilyen módon a forrásszöveget és a fordítást. Ez további javítási folyamatokat vonhat maga után, melyek egy szerkeszthető fájl esetén nem merülnének fel. Ezeket a fordítási ág számára nem jellemző feladatokat a fordító beleszámíthatja munkadíjába.

Egy fájl akkor sem minősül szerkeszthetőnek, ha a szövegszerkesztő programot úgy használjuk, mint egy régi mechanikus írógépet, azaz a sorok végén tabulátorokkal csinálunk új sort, vagy minden sort sortöréssel zárunk. Ez a fajta szerkesztés sajnos nem is túl ritka még a 21. században sem.

Mindig az Ön érdekét tartjuk szem előtt

A fordítástámogató eszközöket manapság minden profi fordító használja, ezek fontos eszközei a fordítási költségek csökkentésének: Egy adott szövegen belül gyakran előforduló szerkezeteket, vagy a fordítási megbízásaiban többször szó szerint ismétlődő mondatokat nem kell minden alkalommal teljes árral megfizetnie. Nem ritka – ez persze függ néhány tényezőtől -, hogy ezeket csak egyszer kell megfizetnie, vagy csak egy minimális árat számítanak fel az ilyen ismétlődésekért a fordítók. Ilyen ismétlődések például a cég bemutatkozó szövege egy sajtóközleményben, az egymástól csak kis mértékben eltérő eszközök vagy gépek használati utasításai, vagy a műszaki kézikönyvekben mindig szereplő munkavédelmi előírások.

Az olyan forrásszövegeknél is van lehetőség jelentős összegeket megtakarítani, melyeket nem szerkeszthető fájlként bocsát rendelkezésre: A fordító azt is a fordítási árba fogja beleszámolni, ha rengeteg mennyiségű számot kell legépelnie, melyek például cikkszámokból, az árlista összegeiből vagy adott esetben bizonyos árucikkek méreteiből állnak. Ha engedélyt ad a fordítónak, hogy az ilyen számokat kihagyja a célszövegből, akár a fordítói munkadíj felét is megspórolhatja…vagy akár még többet, ha a forrásszöveg leginkább számokból áll.

Ezzel kapcsolatban azonban be kell vallanunk valamit: Minket, fordítókat, mindig kissé elszomorít, ha munkánkat pénzügyi bizalmatlanág éri. Az ügyfél bizonytalansága, nem látható elégedetlensége, mikor megkérdezzük tőle, hogy megengedheti-e magának a munkadíjunkat, szakmánk legfájdalmasabb részéhez tartozik. Célunk, hogy támogassuk Önt a fordítási költségvetés megfelelő és személyre szabott megtervezésében anélkül, hogy lemondjunk a magas minőségről.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

Tulajdonnevek fordítása: Ezekre kell figyelnie fordítóként

A mi miniszterelnökünket Orbán Viktornak hívják, Franciaország miniszterelnökét Emmanuel Macronnak és a Kínai Népköztársaság elnökét pedig Hszi Csin-pingnek. De várjunk egy pillanatot – nem 習近平-nek hívják a kínai miniszterelnököt? A ’Hszi Csin-ping’ csak egy magyar átírása a kínai írásjelekkel leírt névnek, mely átírás semmiképp sem egyezik meg minden országban. Az angol átírása például ’Xi Jinping’. Mi mindenre kell egy fordítónak figyelnie a tulajdonnevek fordításánál?

A tulajdonnevek fordítása ugyanis nem olyan egyszerű és még országon belül sem feltétlenül egységes. A fordítók számára ez különösen nehéz helyzetet idézhet elő. A nehézség ugyanis nem csak magában a névben rejlik, hanem az ahhoz társuló esetleges címekben vagy tisztségekben.

A tulajdonnevek fordítása során felmerülő nehézségek

A valós vagy fiktív személyek, a városok vagy országok nevei többnyire csak egy bizonyos nyelven és régióban keletkeznek. A világon nem mindenhol használják ugyanazokat az írásjeleket, és a hangzók és a hanglejtés is különbözik helytől függően.

Például a ’Péter’ keresztnevet sem írjuk ugyanúgy, mint az angolok, és a név kiejtése is jelentősen eltér a két nyelvben. A franciáknál ugyanez a név ’Pierre’-ként jelenik meg, Olaszországban ’Pietro’-ként, a szláv nyelvekben ’Piotr’-ként és a skandináv országokban a ’Peer’ vagy a ’Pär’ neveknek lehet megfeleltetni a magyar ’Péter’-t. Ezzel szemben a fiktív ’Pán Péter’ már a legtöbb nyelvben egyformán jelenik meg ’Peter Pan’-ként, és nem fordítják le például ’Piotr Pan’-ra. Erről azonban a fordító dönt.

Akadnak azonban regények, melyekben a tulajdonneveket az adott nyelvre lefordítottak vagy lefordítanak. Olykor egyetemlegesen az egész könyvben, más esetben azonban csak bizonyos tulajdonneveket fordítanak le. Ez manapság a szórakoztató irodalomra jellemző inkább, mint például a fantasy – vagy a sci-fi történetekre. Az ilyen művekben megalkotott szereplők és helyek nevei nagyon szemléletesek és beszédesek, ezért ezeket mindenképp érdemes az adott nyelvre lefordítani, hogy visszaadja a szó azt, amit a forrásnyelven is nyújt az olvasónak. A számítógépes játékoknak is vannak magyarításai, melyekben adott esetben az összes tulajdonnevet lefordították azok számára, akik nem ismerik a nyelvet, vagy magyarul szeretnének játszani ezekkel a játékokkal.

Tulajdonnevek fordítása: Szó szerint fordítsunk, vagy inkább a kiejtést tartsuk szem előtt?

A tulajdonnevek sikeres fordítása esetén a jelentés mellett a hangzás is döntő szereppel bír. A ’Hszi Csin-ping’ átírás a kiejtés szerint alakult ki, nem pedig a jelentés alapján. A nálunk használt betűkészlet bizonyos betűi azonban más nyelvekben nem szerepelnek, ezért is írják például angolul a kínai miniszterelnököt ’Xi Jinping” formában. Azonban kínai – és sok más nyelvben használt – tulajdonneveknek jelentése is van, mely azonban az átírás során teljesen elveszik.

Amikor például a kínaiak egy idegen nyelvet tanulnak, saját nevüket általában lefordítják az adott nyelvre. Ez nem csak a nyelvtanulást segíti, hanem például leegyszerűsíti a kommunikációt, amikor is a másik nyelv beszélői megszólítanák őt, mivel a nevük kínai kiejtése és nevük jelentése egy kínaiul nem beszélő személy számára ismeretlen lehet. Ezt általában úgy teszik, hogy az eredeti kínai nevüket annak hangzása alapján írják le az adott nyelven. Akad olyan eset is azonban, amikor nevük jelentését fordítják le az adott idegen nyelvre, és azt használják keresztnévként. Tehát amikor egy olyan kínai személlyel találkozunk, akit mondjuk Viviennek hívnak, egy ilyen saját maga által választott névről van szó, mely nem az eredeti kínai neve az illetőnek.

Ugyanígy az orosz nevek esetén is szükség volt egy megoldásra a cirill betűs írásrendszer miatt. Az orosz személyneveket is minden esetben a kiejtés szerinti írásmódban használjuk magyarul, így például a ’Tánya’, ’Tatjána’, ’Katyerina’.

A földrajzi nevek fordítása

Akad, amikor nem csak a személyneveket kell lefordítani: Ha rápillantunk a térképre, már első pillantásra is tudnánk mutatni olyan országneveket vagy városneveket, melyeket magyarra fordítva használunk. Például az ’Amerikai Egyesült Államok’ vagy ’Szváziföld’ is ilyen, melyeknél tisztán látszik, hogy az eredeti ország nevének magyar fordításai. Az ilyen földrajzi nevek már évtizedek óta használatban vannak, mindenki így ismeri és használja őket, ezért a fordítóknak is érdemes ezeket magyarul használni a fordítások során.

Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor bizonyos helyneveket átneveznek, vagy bizonyos városnevek, folyónevek vagy régiók a középpontba kerülnek valaminek az okán. Ilyen esetekben eltarthat egy ideig, amíg egy egységes elnevezés végérvényesen érvényesülne. Ez leginkább a konfliktusövezeteket és válsággal sújtott területeket érinti, valamint az utóbbi időkben az arab írásjelekkel ellátott földrajzi területek tekintetében volt releváns.

Szabad a tulajdonneveket fordítani?

A tulajdonnevek fordításának kérdése egy elég kényes téma. A végső döntést több tényező is befolyásolja:

A más írásrendszerrel írt tulajdonnevek esetén a fordítás a kiejtés szempontjából célszerű lehet. Egy oroszul nem beszélő ember a ’Владимир Путин’ névvel ebben a formában nem nagyon tud mit kezdeni, azonban a ’Vlagyimir Putyin’ írásképhez azonnal hozzá tudják társítani a személyt magát.

Éppenséggel pont az irodalmi művekben vitatott a tulajdonnevek fordítása. A klasszikus eset az, hogy ha egy bizonyos tulajdonnévnek létezik magyar megfelelője, akkor azt egyszerűen fordítsuk le, azonban akadnak fordítók, akik úgy tartják, hogy a tulajdonneveket – mindegy, hogy személynévről vagy utcanévről van szó – meghagyják eredeti formájukban, hogy az olvasó számára meghagyják az eredeti színteret, környezetet. Ha egy ismeretlen kifejezés merül fel, a fordítónak lehetősége van megjegyzést írni az adott szóhoz akár zárójelben, akár lábjegyzetként.

Ami azonban az irodalmi művekben lehetséges és adott esetben észszerű is, nem minden más szövegfajtánál elfogadott. Amennyiben cégnévről vagy intézménynévről van szó a fordítandó szövegben, a fordítónak másképp kell eljárnia ezek fordításánál, mint személynevek esetén. Ezért általában a tulajdonneveket is felszámíthatja a fordító a fordítás során, akkor is, ha azokat meghagyta a forrásnyelven, mivel a forrásnyelven íródott tulajdonnevek toldalékolásával is van munka.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

Kép és szó a fordításban: A szöveg és a képernyőfotó kapcsolata

Egyre több szoftverfordítás válik szükségessé

Nem meglepő: Számtalan mindennapi tevékenységünket számítógépes programokkal irányítjuk vagy tartjuk számon az áramellátástól a csomagküldő szolgáltatáson át a pizza-rendelésig, de a repülőtéri bejelentkezéseket és még a napi banki ügyleteinket is. Azok az applikációk, melyek a munkaidő utáni szabadidőnket édesítik meg, semmik sem lennének a kisebb-nagyobb programozásokkal díszített felhasználóbarát arculat nélkül. A vállalatok életében az ügyintézéshez, ügyfélkezeléshez, könyveléshez és árugazdálkodáshoz használt adatbázisok már régóta fontosabbak, mint az emberi munkaerő. A beviteli ablakokhoz, üzenetváltáshoz és szoftverüzenetekhez szükséges szövegek igénye folyamatosan növekszik.

A szoftverfordítások egységesítő eszközöket igényelnek

Amennyiben a minket magánszféránkban és szakmai munkánk során állandóan körülvevő interfész-szövegeket kell lefordítani, keresni kell egy módot a kódoktól való elkülönítésre és a fordítóknak olyan formában történő átadásra, melyet fel tud dolgozni. A legkedveltebb módja az adatbázis szövegek kivonására az Excel táblázatba történő exportálás.

Az Excel-fájlok előnyei a fordítási munka során

A tömörebb szövegek számára az Excel táblázatok ideálisnak tűnnek: A fordító számára ismerős munkakörnyezet, mely alig tér el a klasszikus szövegszerkesztő programoktól. A szöveg mentes a kódolás által kiváltott túlterheléstől és mennyiségileg gyorsan áttekinthető. Még a megrendelő számára sem bonyolult az eredeti formátumba történő visszakonvertálás.

Az Excel-fájlok hátrányai a fordítási munka során

Problémás azonban, hogy az ilyen táblázatból nem látható a folyó szövegben szereplő, a fordító munkája szempontjából minőségileg jelentős információ. A szövegek például nem abban a szövegkörnyezetben szerepelnek, melyben később azokat használni fogják.

Ha a nyelvtani összefüggések a szöveg töredezettsége miatt nem egyértelműek, vagy a különálló kifejezéseket nem lehet megfelelően hozzárendelni és többféle értelmezés vagy alkalmazás válik elképzelhetővé, elkerülhetetlen lesz a sok visszakérdezés – a munkafolyamat rovására.

A kulturálisan kompetens fordítás lehetősége – mely a kiváló minőségű fordítás ismérve – nem mindig lehetséges egy Excel-fájl esetében. A megfelelő frázisok, mint például az ügyfél megszólítása, a szokások vagy a szakterminológia kiválasztása és használata időnként nem olyan egyértelmű, mint amikor a fordító ismeri a szöveg elhelyezkedését, más szövegekkel vagy szövegrészekkel fennálló összefüggését és nem utolsó sorban azt, hogy milyen optikai benyomást kelt.  Részben a felsorolásszerű megjelenés miatt nehézkes a fordító számára annak behatárolása is, hogy adott esetben kis-, vagy nagybetűt kell alkalmazni, mikor része egy szó egy felsorolásnak, vagy mikor szerepel feliratként vagy kulcsszóként – mely mind nem okozna problémát, ha látná a szöveget magát. Bizonyos esetekben ez szükségessé teszi a fordító számára, hogy többször is kérdéseket tegyen fel, ami aránytalan, és a megrendelők, valamint a fordítóirodák és a szabadúszó fordítók számára időnként nem igazán reális időbeli és pénzbeli ráfordítást mutathat.

Ezen felül a szövegkörnyezet hiánya miatt a fordító számára nehezen kideríthető, mekkora hely áll rendelkezésre a célszöveg számára (például formanyomtatványok vagy felugró ablakok esetén). Ez temérdek utómunkához vezethet – vagy a programozók részéről, akiknek testre kell szabniuk a formátumot, vagy a fordító számára, aki kénytelen a szövegeket utólagosan rövidíteni vagy átformálni. Mindezek a részletkérdések gyorsan idő- és költségtényezőkké válhatnak.

Szövegkörnyezet nélkül nem lehetséges a szituációnak megfelelő fordítás elvégzése

A fordító számára a szövegkörnyezet ismerete nem kevésbé fontos, mint a szótárak, szószedetek és lexikonok. Elengedhetetlen annak ismerete, hogy a szöveg milyen szituációban, milyen formátumban jelenik majd meg, a célország olvasói vagy felhasználói milyen mintákhoz szoktak, azok hogy jelennek meg, mely terminológiák honosodtak meg az életünket irányító új felületek által és milyen kifejezéseket vár el a célközönség. Ez érvényes a szoftverfordításokra is.
Önmagában egy Excel-fájl ezeket az információkat nem tudja szolgáltatni. Arra természetesen van lehetőség, hogy a fordítónak egy külön oszlopban megfelelő kiegészítő információt adjunk. Ez azonban egy összetettebb és nem mindig célravezető út: A jelentős időráfordítás mellett a „laikusok” nem mindig ismerik fel, hogy mi az, amire valóban szüksége van a fordítónak és mi az, ami nem érthető számára. Emellett nem biztosított, hogy a fordító a megjegyzéseket megfelelően értelmezi és azokat feladata során alkalmazni is tudja.

Hogyan támogathatják a képernyőfotók a fordítói munkát?

Mindenképp jó ötlet, ha a megbízó az Excel-fájl mellé képernyőfotókat is rendelkezésre bocsát a fordító számára.
A fordító ezen fotókból pillanatok alatt kiolvassa a számára és a célszöveg számára fontos információt: a szöveg hosszúságát, a szövegkörnyezetet, formátumot és a felhasználás célját is.

A képernyőfotók egyébként általánosságban minden olyan szöveg esetén segítséget nyújthatnak, amik aztán a képernyőn szerepelnek majd – így a weboldal szövegek esetén is hasznosak lehetnek. Ilyen esetben a képernyőfotók aktívan hozzájárulnak a fordítói munka kreatív részéhez, mivel a betűtípus, a betűnagyság, a betűszín, a szöveg elhelyezése és sok más egyéb elem segít a fordító számára a vállalati egyéniség és a célország közötti tökéletes harmónia megteremtésében: Az elrendezés a kétnyelvű kreativitás inspirációs forrásaként szolgál – tehát a nemzetközi kommunikáció tekintetében még sikeresebb szövegek születhetnek.

A kiváló minőségű fordításokat még mindig nem lehet semmilyen applikációval könnyedén elkészíteni, a megfelelő fordító még mindig elengedhetetlen. Az alkalmazások és robotok a jó fordítás nélkül használhatatlanok és nem hozzák meg a várva várt sikert sem. Ez utóbbit csak a billentyűzeten ember által végzett finom és határozott munka hozhatja meg. Ez pedig érhető módon csupán egy hasznos, ámbár lélektelen és száraz táblázatból nem igazán valósítható meg.

Az elrendezés és a szöveg elválaszthatatlanok, ezt a szoftverfordítások során sem szabad elfelejteni.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300

Mi az a transzkreáció? Egy újabb varázsszó csupán?

Ez az üzletág manapság sok új okos kifejezést talál ki, melyekkel aztán szívesen dobálózik is. Azt azonban nem könnyű kideríteni, hogy ezek az új szavak csak bizonyos régebbről származó szavak új köntösben, vagy valóban jövőbe mutató fejlesztések.

A fordítói ágazatban néhány éve már használatos az ígéretes ’Transzkreáció’ elnevezésű kifejezés.

Alábbiakban kifejtjük, mit is jelent ez a kifejezés.

Transzkreáció: A szó maga

Mint ahogy számtalan újonnan alkotott szó, ez a kifejezés is egy szóösszetétel, mely az angol „translation” és „creation” szavakból tevődik össze és az úgynevezett „kreatív fordítás”-t testesíti meg. Mindenekelőtt ki kell hangsúlyozni egy fontos különbséget: egyrészről a műszaki, jogi vagy orvosi szakfordítók munkája között, mely során a pontosságot és a szöveghez való hűséget előtérbe kell helyezni, másrészről a fordítási munka másik oldala között, mely esetben a fordító eltávolodhat a kiinduló szövegtől, hogy a célszöveget az olvasóközönség számára testre szabhassa.

Transzkreáció? Nem a kezdetektől fogva létezett ez a kifejezés?

Valószínűsíthető, hogy valóban nem a fordításnak egy újabb formájáról van itt szó: A jó fordítások ismérve már régebb óta az, hogy nem szóról szóra kerülnek lefordításra, minden áron követve a kiinduló szöveget, hanem a célszöveg olvasóihoz igazodik a kifejezésmódot, stílust, valamint a nyelvi és kulturális hátteret tekintve.
A definíció szerint azonban a transzkreáció ennél több: A szlogeneket, híreket, szövegeket és még a tartalmakat is a célkultúra marketing szokásaihoz igazítjuk.

A transzkreációs játszótér és a transzkreáció célja

A transzkreáció leginkább tehát akkor fontos, ha egy szöveg lényege, alapötlete, átadott információja, hangzása vagy az általa megszólítani kívánt közönség fontosabb, mint a szövegezés. Ilyen területek a reklámipar, marketing és a filmszinkronizáció. Leegyszerűsítve: A transzkreáció egy kiinduló szöveg célközönség számára a célnyelven megalkotott mása.

Tekinthető fordításnak a transzkreáció?

Egy jó fordító interkulturális kompetenciájáról és arról mutatkozik meg, hogy hajlandó magát folyamatosan képezni és a fordításai során használt nyelvek fejlődését mindig követi. Mindig tudatában kell lennie az új nyelvi trendeknek és azokat tudnia kell alkalmazni munkája során. Ebben a tekintetben egy professzionális fordítónak olyan szakértelemmel kell rendelkeznie, mely a transzkreáció megfelelő alkalmazásához szükséges.
Azonban a transzkreációs fordítók ismeretei nem merülnek ki ennyiben: Képesnek kell lennie a reklámszövegíró és a művészeti vezető minden feladatát átvállalni a célnyelvben. Ez magában foglalja a szöveg- és reklámpszichológiai ismereteket és a célnyelv kultúrájának legaktuálisabb marketinggyakorlatába történő betekintését.

A transzkreáció ígéretei és korlátai – egy kritikus pont

A transzkreáció lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megkerüljék a reklámügynökségek megbízását minden olyan célország tekintetében, melyben tevékenykedni szeretnének, ezért a nemzetközi kommunikáció tekintetében ez a terület egy áldás.
Azonban a transzkreáció egyik legfontosabb ígérete elég kényes pont is egyben: a márka üzenetének megőrzése és a reklám sikere a célkultúrában.
Megkérdőjelezendő, hogy a célnyelvi mentalitás teljesen új adaptációja mennyiben teszi lehetővé a mondanivaló megőrzését: Nem csak a márka üzenetének kifejezései vagy szójátékai ütközhetnek a célkultúra szokásaival, hanem olykor egy reklámkampány egész irányultsága alkalmatlan a formáját, tartalmát, gondolkodásmódját vagy humorát tekintve. Ilyen esetben semmit sem lehet megfeleltetni vagy lefordítani, hát még megőrizni és közvetíteni. Szükségessé válik ilyenkor egy megbeszélés vagy levélváltás a megfelelő tanácsadással egybeöltve – újraalkotás a fordítás helyett.
Másfelől, ha a márka üzenete teljesen megőrződik és a vállalat, valamint a vállalat országának mentalitása is felismerhető a reklám részeként, egyszerűen fordításról van szó. Azonban, ha transzkreációra van szükség, fontos, hogy a megbízó a lehető legpontosabban és legrészletesebben adja meg elvárásait, és ennek megfelelően akár többször is párbeszédbe elegyedjen a fordítóval vagy a fordítóirodával.

Tehát a transzkreáció nem csak egy szóösszetétel, hanem gyűjtőfogalom is egyben.

A marketingfordítások árnyalatainak és fokának sokasága tekintetében – olyan gyűjtőfogalom, amelynek kétségtelenül az a feladata, hogy a célközönségből a megfelelő hatást váltsa ki, és amely hosszú távon lehet, hogy újraértelmezi a fordító önképét is.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300