A mi miniszterelnökünket Orbán Viktornak hívják, Franciaország miniszterelnökét Emmanuel Macronnak és a Kínai Népköztársaság elnökét pedig Hszi Csin-pingnek. De várjunk egy pillanatot – nem 習近平-nek hívják a kínai miniszterelnököt? A ’Hszi Csin-ping’ csak egy magyar átírása a kínai írásjelekkel leírt névnek, mely átírás semmiképp sem egyezik meg minden országban. Az angol átírása például ’Xi Jinping’. Mi mindenre kell egy fordítónak figyelnie a tulajdonnevek fordításánál?

A tulajdonnevek fordítása ugyanis nem olyan egyszerű és még országon belül sem feltétlenül egységes. A fordítók számára ez különösen nehéz helyzetet idézhet elő. A nehézség ugyanis nem csak magában a névben rejlik, hanem az ahhoz társuló esetleges címekben vagy tisztségekben.

A tulajdonnevek fordítása során felmerülő nehézségek

A valós vagy fiktív személyek, a városok vagy országok nevei többnyire csak egy bizonyos nyelven és régióban keletkeznek. A világon nem mindenhol használják ugyanazokat az írásjeleket, és a hangzók és a hanglejtés is különbözik helytől függően.

Például a ’Péter’ keresztnevet sem írjuk ugyanúgy, mint az angolok, és a név kiejtése is jelentősen eltér a két nyelvben. A franciáknál ugyanez a név ’Pierre’-ként jelenik meg, Olaszországban ’Pietro’-ként, a szláv nyelvekben ’Piotr’-ként és a skandináv országokban a ’Peer’ vagy a ’Pär’ neveknek lehet megfeleltetni a magyar ’Péter’-t. Ezzel szemben a fiktív ’Pán Péter’ már a legtöbb nyelvben egyformán jelenik meg ’Peter Pan’-ként, és nem fordítják le például ’Piotr Pan’-ra. Erről azonban a fordító dönt.

Akadnak azonban regények, melyekben a tulajdonneveket az adott nyelvre lefordítottak vagy lefordítanak. Olykor egyetemlegesen az egész könyvben, más esetben azonban csak bizonyos tulajdonneveket fordítanak le. Ez manapság a szórakoztató irodalomra jellemző inkább, mint például a fantasy – vagy a sci-fi történetekre. Az ilyen művekben megalkotott szereplők és helyek nevei nagyon szemléletesek és beszédesek, ezért ezeket mindenképp érdemes az adott nyelvre lefordítani, hogy visszaadja a szó azt, amit a forrásnyelven is nyújt az olvasónak. A számítógépes játékoknak is vannak magyarításai, melyekben adott esetben az összes tulajdonnevet lefordították azok számára, akik nem ismerik a nyelvet, vagy magyarul szeretnének játszani ezekkel a játékokkal.

Tulajdonnevek fordítása: Szó szerint fordítsunk, vagy inkább a kiejtést tartsuk szem előtt?

A tulajdonnevek sikeres fordítása esetén a jelentés mellett a hangzás is döntő szereppel bír. A ’Hszi Csin-ping’ átírás a kiejtés szerint alakult ki, nem pedig a jelentés alapján. A nálunk használt betűkészlet bizonyos betűi azonban más nyelvekben nem szerepelnek, ezért is írják például angolul a kínai miniszterelnököt ’Xi Jinping” formában. Azonban kínai – és sok más nyelvben használt – tulajdonneveknek jelentése is van, mely azonban az átírás során teljesen elveszik.

Amikor például a kínaiak egy idegen nyelvet tanulnak, saját nevüket általában lefordítják az adott nyelvre. Ez nem csak a nyelvtanulást segíti, hanem például leegyszerűsíti a kommunikációt, amikor is a másik nyelv beszélői megszólítanák őt, mivel a nevük kínai kiejtése és nevük jelentése egy kínaiul nem beszélő személy számára ismeretlen lehet. Ezt általában úgy teszik, hogy az eredeti kínai nevüket annak hangzása alapján írják le az adott nyelven. Akad olyan eset is azonban, amikor nevük jelentését fordítják le az adott idegen nyelvre, és azt használják keresztnévként. Tehát amikor egy olyan kínai személlyel találkozunk, akit mondjuk Viviennek hívnak, egy ilyen saját maga által választott névről van szó, mely nem az eredeti kínai neve az illetőnek.

Ugyanígy az orosz nevek esetén is szükség volt egy megoldásra a cirill betűs írásrendszer miatt. Az orosz személyneveket is minden esetben a kiejtés szerinti írásmódban használjuk magyarul, így például a ’Tánya’, ’Tatjána’, ’Katyerina’.

A földrajzi nevek fordítása

Akad, amikor nem csak a személyneveket kell lefordítani: Ha rápillantunk a térképre, már első pillantásra is tudnánk mutatni olyan országneveket vagy városneveket, melyeket magyarra fordítva használunk. Például az ’Amerikai Egyesült Államok’ vagy ’Szváziföld’ is ilyen, melyeknél tisztán látszik, hogy az eredeti ország nevének magyar fordításai. Az ilyen földrajzi nevek már évtizedek óta használatban vannak, mindenki így ismeri és használja őket, ezért a fordítóknak is érdemes ezeket magyarul használni a fordítások során.

Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor bizonyos helyneveket átneveznek, vagy bizonyos városnevek, folyónevek vagy régiók a középpontba kerülnek valaminek az okán. Ilyen esetekben eltarthat egy ideig, amíg egy egységes elnevezés végérvényesen érvényesülne. Ez leginkább a konfliktusövezeteket és válsággal sújtott területeket érinti, valamint az utóbbi időkben az arab írásjelekkel ellátott földrajzi területek tekintetében volt releváns.

Szabad a tulajdonneveket fordítani?

A tulajdonnevek fordításának kérdése egy elég kényes téma. A végső döntést több tényező is befolyásolja:

A más írásrendszerrel írt tulajdonnevek esetén a fordítás a kiejtés szempontjából célszerű lehet. Egy oroszul nem beszélő ember a ’Владимир Путин’ névvel ebben a formában nem nagyon tud mit kezdeni, azonban a ’Vlagyimir Putyin’ írásképhez azonnal hozzá tudják társítani a személyt magát.

Éppenséggel pont az irodalmi művekben vitatott a tulajdonnevek fordítása. A klasszikus eset az, hogy ha egy bizonyos tulajdonnévnek létezik magyar megfelelője, akkor azt egyszerűen fordítsuk le, azonban akadnak fordítók, akik úgy tartják, hogy a tulajdonneveket – mindegy, hogy személynévről vagy utcanévről van szó – meghagyják eredeti formájukban, hogy az olvasó számára meghagyják az eredeti színteret, környezetet. Ha egy ismeretlen kifejezés merül fel, a fordítónak lehetősége van megjegyzést írni az adott szóhoz akár zárójelben, akár lábjegyzetként.

Ami azonban az irodalmi művekben lehetséges és adott esetben észszerű is, nem minden más szövegfajtánál elfogadott. Amennyiben cégnévről vagy intézménynévről van szó a fordítandó szövegben, a fordítónak másképp kell eljárnia ezek fordításánál, mint személynevek esetén. Ezért általában a tulajdonneveket is felszámíthatja a fordító a fordítás során, akkor is, ha azokat meghagyta a forrásnyelven, mivel a forrásnyelven íródott tulajdonnevek toldalékolásával is van munka.

Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Bilingua fordítóirodát bátran!

Amiben tudunk, szívesen segítünk!

Hívjon most: +36 30 219 9300